Általános szerződési feltételek
bérleti szerződéshez
Hatályos 2023. november 15. napjától
A szerződő felek megállapodnak, hogy a jelen Általános szerződési feltételekben – a továbbiakban: Ászf – rögzítettek alapfeltételei a bérleti szerződésnek.
Ha a bérbeadó egyoldalúan megváltoztatja az Ászf-et, akkor ezt a cég weboldalán – www.trezorraktar.hu – köteles feltüntetni, és a bérlőket írásban tájékoztatni a változásról.
I. Meghatározások
Az Ászf-ben használt fogalmak eltérő rendelkezések hiányában az alább meghatározott jelentéssel bírnak.
Bérleti szerződés: A felek között létrejövő, a bérleti jogviszony alapvető feltételeit szabályozó egyedi, a felek konkrét jogviszonyára vonatkozó okirat, mely határozott vagy határozatlan idejű lehet, és amelynek alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles.
Bérlemény: A bérlő által a bérbeadótól a bérleti szerződés és az Ászf szerint bérbe vett zárható raktárkonténer.
Bérbeadó: Az a természetes vagy jogi személy, aki bérleti szerződés útján köteles egy (ingó vagy ingatlan) eszköz ideiglenes használatát átadni a bérlőnek, fizetés ellenében, amely általában időszakos.
Bérlő: Természetes vagy jogi személy, aki megszerzi a jogot egy olyan eszköz használatára, amely nem a tulajdona. Más szavakkal, az a személy, aki egy meghatározott időszakra eszközt bérelt, rendszeres, időszakos fizetés fejében.
Bérleti díj: A bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles ellenértéke.
Telephely: A telephely az a helyszín, ahol a cég által megjelölt tevékenységi kör alapján gyakorolják az üzleti, termelő és szolgáltatási tevékenységet.
Ingóság: Azon tárgyakat jelenti, amelyeket a bérlő elhelyezhet a bérleményben. Ingó dolognak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az állag sérelme nélkül az egyik helyről a másikra áthelyezhetők.
Tiltott ingóság: Mindazon tárgyak, ingóságok, amelyeket nem helyezhet el a bérlő a bérleményben.
Házirend: A bérbeadó által egyoldalúan megállapított, a bérlemény ingatlanának működését és használatát szabályozó rendelkezés.
Kaució: A kauciót a jogban óvadékként tartják nyilván, melynek szabályait a Polgári Törvénykönyv taglalja.
II. Bérleti jogviszony, bérleti szerződés
A bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles.
A bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak. A bérbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy megakadályozza (pl. nem adta másnak is bérbe a bérbeadó a dolgot).
A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. Ha a bérlő a bérbeadó felhívása ellenére folytatja a nem megfelelő használatot, a bérbeadó felmondhatja a szerződést.
A dolog fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli.
A bérlő a bérleti díjat havonta előre köteles megfizetni.
A bérleti jogviszony a bérleti szerződésben meghatározott, rögzített kezdőnaptól (a bérleti szerződés aláírásától) a határozott idő lejártáig áll fenn.
A jogviszony bármilyen módon történő megszűnéséig a bérlő köteles a bérleti díj megfizetésére. A bérleti jogviszony (szerződés) megszűnése után a bérlemény kiürítéséig és bérbeadó birtokába való visszabocsátásáig a bérlő köteles 150 Ft/m2 + áfa mértékű napi használati díj, de minimum az időszakra vonatkozó bérleti díj kétszeres mértékébeli megfizetésére. Ezenfelül a bérbeadó követelheti a kárainak, illetve az esetlegesen felmerülő, a teljesség igénye nélkül részletezett költségeinek megtérítését. Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg nem elegendő az egész tartozás kiegyenlítésére, azt a bérlő eltérően nem rendelkezett és egyértelmű szándéka sem ismerhető el elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra (ezen belül elsősorban a korábban lejárt főtartozásra) kell elszámolni.
A bérlő a bérleményt albérletbe nem adhatja, használatát nem engedményezheti másnak. Ennek megsértése esetén a bérbeadó rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal felmondhatja a bérleti szerződést, jogviszonyt és a bérlőt kárfelelősség terhe mellett.
A bérleti szerződésben rögzített alapfeltételek kizárólag írásban, előzetesen módosíthatók.
A bérbeadó jogosult a bérleti díj összegét módosítani a piaci, gazdasági viszonyoknak figyelembevételével oly módon, hogy a bérlőt 30 nappal előtte írásban (e-mailben) értesíti a változásról. Ha a bérlő 15 nap elteltével nem reagál, akkor a módosítást elfogadottnak kell tekinteni. Ha a bérlő nem fogadja el az új szerződést, akkor a következő bérleti hónap utolsó napjával megszűnik a bérlete, és a szerződés megszűnésre vonatkozóan kell eljárni.
A bérbeadó jogosult egyoldalúan megváltoztatni az Ászf-et. Amennyiben a bérlő a módosítással nem ért egyet, úgy a módosítástól számított 30 napon belül jogosult a bérleti jogviszony rendkívüli felmondására, de ebben az esetben kártérítést vagy a bérleti jogviszony megszűnésével felmerülő költségeit nem követelheti a bérbeadótól.
III. A bérlemény használata
A bérleti jogviszony kezdő napjától a bérlőnek kizárólagos használati joga van a bérleményre. A bérlő a bérleményt kizárólag akkor veheti birtokba, ha aláírta a bérleti szerződést és az Ászf-et, de nem korábban, mint a bérleti jogviszony kezdő napján, és amennyiben megfizette az első havi bérleti díjat és a kauciót.
A bérleményt kizárólag a jogszabályoknak és a hatósági előírásoknak megfelelően szabad használni.
A bérlő tudomásul veszi, hogy a tevékenységéhez szükséges hatósági engedélyek beszerzése, továbbá a tevékenységének végzéséhez szükséges hatósági engedélyekkel kapcsolatos bármilyen szabálytalanságból eredő jogkövetkezménye a bérlőt terheli.
A kijelölt raktár (konténer) csak tárolási célra használható. A bérlő a raktárt albérletbe nem adhatja, használatát nem engedményezheti harmadik személynek. Ezek megsértése esetén a bérbeadó rendkívüli felmondással, azonnal felmondhatja a bérleti szerződést, és a bérlőt kárfelelősséggel terheli. A bérlő a bérleményben nem folytathat a be- és kirakodáson túlmenően folyamatos jelenlétet igénylő szolgáltatási, irodai, kereskedelmi vagy egyéb tevékenységet, semmilyen gazdasági, üzleti tevékenységet, nem végezheti semmilyen anyag, áru, ingóság előállítását, javítását, karbantartását, sem műszaki jellegű tevékenységet. A telephely területén csak a raktárkonténerénekhez a legrövidebb úton közlekedhet a gépjárművel, addig tartózkodhat csak az ingatlanon, amennyi idő a ki- és bepakoláshoz, rakodáshoz szükséges.
Tilos a kijelölt raktár területén kívül a telephely más részén tartózkodni, a rakodási időn túl gépjárművet hagyni, és bármit a raktáron kívül tárolni. Ha az ingóságról megállapítható, hogy a bérlő hagyta ott, akkor a bérbeadó felszólítja a bérlőt az ingóságok elvitelére. Ha a bérlő ezt nem teljesíti 8 napon belül, a bérbeadó megsemmisíti az ingóságokat, és érvényesíti a bérlővel szembeni költségeinek teljes mértékű megfizetését.
A bérlemény a bérleti jogviszony kezdő napján nyitott állapotban van. A bérleményre a bérlő jogosult lakatot felhelyezni, és az ingóságait a bérleményben elhelyezni. A bérlemény zárásának bérlő általi elmulasztásából eredő károkért a bérbeadó nem felel. Ha a lakat kulcsait a bérlő elveszíti vagy más okból indokolttá válna, a lakatot csak a bérbeadó vághatja le, jegyzőkönyv felvétele vagy a bérlő egyoldalú nyilatkozata alapján, és a bérlő költségviselése mellett.
A felek megállapodnak, abban, hogy a bérlemény 1 (egy) db kulcsa zárt borítékban a bérbeadó birtokában marad. A bérbeadó a kulcsot kizárólag a bérleményben bekövetkezett, azonnali elhárítást igénylő vészhelyzet, illetve nem szerződésszerű magatartás esetén használhatja a bérleménybe való bejutáshoz.
A bérleményt magába foglaló telephely automata kapuja a bérlő telefonszámával nyitható. A kapu nyitásához és zárásához a bérbeadó által megadott telefonszámot kell a szerződésben megadott telefonszámról felhívni. A telefonszámot használó személy nevét, telefonszámát a szerződéskötéskor meg kell adni, mely azok bármikor módosíthatóak. A kapu 1 perc elteltével automatikusan visszazáródik. A biztonság érdekében várja meg, míg a kapu visszazáródik!
A bérlő a bérleményben átalakítást nem hajthat végre, nem jogosult lyukakat fúrni, nem rongálhatja meg a bérleményt. A bérleményt magába foglaló ingatlanon semmilyen ingóságot nem hagyhat.
Tilos a bérlemény egész területén és az ingatlanon tiltott ingóságot tárolni, dohányozni, és nyílt lángot használni.
Az elvégzendő állagmegóvó, karbantartási munkák idejére a bérlő köteles egy előre egyeztetett időpontban lehetővé tenni a bérbeadónak a bérleménybe való bejutást.
A bérleményt a bérlő a nap 0-24 órájában, időkorlát nélkül használhatja.
A bérbeadót semmilyen felelősség nem terheli azért, ha a bérlő a bérleti szerződésben felsorolt vagy nem felsorolt egyéb személyeknek lehetővé tette a bérleménybe való belépést, és kívülállók hozzáférhettek a bérleményhez, beléphettek a bérleménybe.
A bérlő a bérleményt magába foglaló ingatlant a legnagyobb körültekintéssel köteles használni.
IV. Tiltott ingóság
Tiltott ingóság elhelyezése a bérleményben súlyos szerződésszegésnek minősül. Ilyen esetben a bérbeadó a jogviszonyt azonnali hatállyal felmondhatja, a szerződésszegés elhárítása érdekében a szükséges intézkedéseket megteheti, akár be is mehet a bérleménybe, onnan az ingóságokat a bérlő értesítése nélkül eltávolíthatja és megsemmisítheti, az illetékes hatóságokat értesítheti. A felmerülő költségeket a bérlő köteles viselni. A bérbeadó nem felelős semmilyen bekövetkező kárért, így a bérleményben elhelyezett ingóságokban keletkezett esetleges károkért sem.
A bérlő nem tárolhat a bérleményben tiltott ingóságokat.
Ha tiltott ingóságok elhelyezésével a bérlő harmadik személynek kárt okoz, akkor a bérlő köteles azt megfizetni, a bérbeadó az ilyen károkért nem felel harmadik személyek irányában sem.
Tiltott ingóságnak minősül a robbanó-, tűzveszélyes, sugárzó, mérgező, az egészségre káros egyéb anyag, a pénz, az ékszer, bármilyen élelmiszer, élőlény, valamint minden egyéb, jogszabályba ütköző módon megszerzett dolog, így különösen a vegyi anyagok, gázok, üzemanyagok, maró anyagok, környezetre veszélyes anyagok, radioaktív, biológiai anyagok, a szemét, hulladék, a szagot vagy hangot kiadó anyagok, fegyverek, lőszerek, beleértve az alkatrészeiket is, szőrmék, műtárgyak, pótolhatatlan ingóságok; a bérlő számára eszmei értékkel bíró ingóságok, értékpapírok, veszélyes állapotban lévő járművek, veszélyes anyagok, valamint olyan ingóságok, anyagok, amelyek tartását jogszabály tiltja. A bérlőnek jóváhagyási engedéllyel kell rendelkeznie minden ingóság tárolásához, birtoklásához.
Bármely tiltott ingóságnak a bérleményen belüli, kívüli tárolása súlyos szerződésszegésnek minősül, függetlenül a tárolás időtartamától . A bérbeadó, a bérlet felmondására vonatkozó jogától függetlenül, minden ilyen esetben jogosult felszámítani 100 000 Ft összegű bánatpénzt a bérlő terhére.
A bérlő elfogadja, hogy amennyiben a bérbeadó alapos okkal feltételezi, hogy a bérlő tiltott ingóságot tárol a bérleményben, a bérbeadó jogosult a zárat azonnal és a bérlő beleegyezése nélkül eltávolítani, a bérleménybe belépni, és bármely tiltott ingóságot a bérlő költségére eltávolítani (vagy, amennyiben azt a törvény előírja, a hatóságoknak átadni, illetve bármely egyéb intézkedést megtenni, amelyet a bérbeadó a tiltott ingóság jellegére tekintettel szükségesnek ítél).
A bérlő tudomásul veszi, hogy a bérbeadó a fent felsorolt esetekben nem vállal felelősséget semmilyen kárért, amely a bérlőnél a zár eltávolításával, a bérleménybe való belépéssel vagy a tiltott ingóságk eltávolításával, illetve a bérbeadó által jellegére tekintettel szükségesnek ítélt meg. A megtett bármely intézkedéssel kapcsolatban felmerülő költségek a bérlőt terhelik.
V. Bérleti díj
A bérleti díj fogalma kifejezetten a két fél közötti bérleti szerződés kezelésére vonatkozik. A bérleti szerződésben meghatározott bérleti díj, amelyet minden hónapban előre kell fizetni számla ellenében. A bérleti díj legkésőbb az aktuális, esedékes bérleti időszak kezdő napjáig jóváírásra kell hogy kerüljön a bérbeadó számláján. A minimum bérleti időtartam 1 hónap (30 nap).
VI. A bérleti díj megfizetése
A bérlő az esedékes bérleti díjat készpénzben vagy átutalással köteles megfizetni úgy, hogy az legkésőbb az esedékesség napján jóvá legyen írva a bérbeadó számláján. A bérleti díjról kiállított számlát 8 napon belül kell kiegyenlíteni készpénzben vagy átutalással, kivéve az első bérleti díjat és a kauciót, amelyeket a szerződés aláírásakor kell kiegyenlíteni számla ellenében.
A bérleti díj megfizetésének elmulasztása a vonatkozó határidőre a bérleti szerződés súlyos megszegésének minősül.
A bérlő tudomásul veszi, hogy a bérleti szerződésben meghatározott bérleti díj meg nem fizetése, az előírt határidő elmulasztása esetén 15 000 Ft összegű kötbér megfizetésére köteles, amely a számla fizetési esedékességétől számított 8 napot követően válik esedékessé.
A bérbeadó jogosult megtagadni a bérlő hozzáférését a bérleményhez, valamint azonnali hatállyal felmondani a szerződését.
A bérleti díj nem fizetése esetén a számla esedékességétől számított 15 nap elteltével a bérbeadó jogosult a bérlő által tárolt, raktározott minden ingósága felett szabadon rendelkezni. Ez esetben az ezzel kapcsolatosan felmerült egyéb költségek is a bérlőt terhelik és ingóságit, ingóságait zálogjoggal terhelni.
VII. A bérleti díj módosítása
A bérbeadó jogosult a bérleti díj összegét a piaci, gazdasági viszonyok figyelembevételével módosítani oly módon, hogy a bérlőt 30 nappal előtte írásban (e-mailben) értesíti a változásról. Ha a bérlő 15 nap elteltével nem reagál, akkor a módosítást elfogadottnak kell tekinteni, és a bérleti hónap első napjától az új bérleti díj alkalmazandó. Amennyiben a bérlő nem fogadja el az új szerződést, akkor a következő bérleti hónap utolsó napjával megszűnik a bérlete, és a szerződés megszűnésére vonatkozóan kell eljárni.
VIII. A bérlet időtartama
A bérleti szerződésben rögzített határozott vagy határozatlan idő, de minimum 1 hónap, mely 30 nap. Egyéves (12 hó) bérleti szerződés kötése esetén egyösszegű kifizetésénél egy hónap kedvezményt adunk (11 havi bérleti díj/év).
IX. A bérlet megszűnése
A bérlet a bérleti szerződésben rögzített határozott vagy határozatlan időponttal vagy rendkívüli felmondással szűnik meg.
A bérleti jogviszony megszűnése után a bérlemény kiürítéséig a bérbeadó birtokába történő visszabocsátásáig a bérlő 150 Ft/m2 + áfa napi használati díj megfizetésére köteles.
A bérleti szerződés szerint fizetendő bérleti díj és a szerződéssel összefüggő egyéb költségek késedelmes fizetése esetén a bérbeadónak joga van késedelmi kamatot felszámítani és kiszámlázni. A késedelmi kamat mértékét a Polgári Törvénykönyv határozza meg.
Ha a késedelembe esés a 15 napot meghaladja, a bérbeadó jogosult a zár lecserélésére, a bérlemény kiürítésére és a bérleményben a bérlő költségére az átvételkori állapot helyreállítására. Az ebből eredő többletköltségeket a bérlő viseli.
A rendkívüli felmondás olyan egyoldalú nyilatkozat, amely a bérlő súlyos szerződésszegése esetén a bérleti jogviszonyt azonnali megszünteti. A rendkívüli felmondást írásba kell foglalni, meg kell indokolni, és a másik féllel időben kell közölni. Ha az bármilyen kártól óvja meg a bérbeadót vagy a további bérlőket, illetve kívülálló harmadik személyt.
A bérlő akkor mondhatja fel rendkívüli felmondással a bérleti jogviszonyt, ha a bérbeadó jogellenesen zárja el a bérleményt a bérlőtől.
A szerződés megszűnik a határozott idejű szerződés lejártával, a bérleti jogviszony megszűnésével, egymás közötti elszámolással.
A bérbeadó jogosult kiszámlázni a bérlőnek a bérleményben esetleg hátrahagyott ingóság elszállításával kapcsolatos költségeket.
A bérlő köteles a bérleményt az átvételi állapotnak megfelelően, tisztán, üresen és sérülésmentesen visszaadni a bérbeadónak. A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérleményt a bérlő és a bérbeadó közösen ellenőrzik.
Az esetleg bérletdíj-hátralék vagy az okozott károkért, javításokért, tisztításokért fizetendő összegek a bérleti jogviszony megszűnésekor esedékesek.
A bérlő mindaddig köteles a napi 150 Ft/m2 + áfa mértékű használati díj megfizetésére, amíg az ingóságai a bérleményben vannak.
X. Biztosítéki kaució
A kauciót a jogban óvadékként tartják nyilván; szabályait a Polgári Törvénykönyv taglalja.
Egy ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadó a bérlőtől biztosítékot kér a bérleti díjon felül, majd ezzel az összeggel, többnyire a bérleti jogviszony lejárta után, elszámol a bérlővel. A kaució nem kamatozik.
A bérlő tudomásul veszi, hogy ha a késik a fizetéssel, akkor a határidő lejártát követő 7. napon a bérbeadó a bérleti szerződésben rögzített e-mail címre 8 napos határidővel fizetési felszólítást küld, amelyben tájékoztatja a jelen fejezetben foglalt jogkövetkezményekről is.
XI. Zálogjog
Zálogjog alapján a zálogjogosult a követelés biztosítására szolgáló vagyontárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít.
A bérlő tudomásul veszi, hogy a bérbeadónak akkor keletkezik zálogjoga a bérleményben lévő valamennyi ingóságára, ha nem fizette meg a bérleti díjat a fizetési határidőn belül, vagy a bérleti jogviszony megszűnt, azonban a bérlő nem szállította el az ingóságait, így a bérbeadónak az Ászf-ben foglaltak szerinti bérleti díj, használati díj iránti követelése merül fel.
Ha a bérlő akár ellenérték fejében, akár szívességből más személynek az ingóságait helyezi el a bérleményben, köteles tájékoztatni arról, hogy a lejárt bérleti díjak és járulékai erejéig a bérbeadónak a bérleményben elhelyezett ingóságokon zálogjoga keletkezik a bérlő terhére.
Zálogjog bekövetkezése esetén a bérbeadó jogosult megakadályozni, gátolni a bérlőt a bérleményhez való hozzáférésben, a bérlemény kinyitásában, akár egy másik zárszerkezet elhelyezésével, akár a bérlő telephelyre (ingatlanra) való bejutásának letiltásával.
A bérbeadó az elmaradt hátralékos bérleti díj megfizetésére vonatkozó, 8 napos póthatáridő kitűzésével kapcsolatos felszólításában (e-mailben) tájékoztatja a bérlőt, hogy érvényesíti a zálogjogát a bérleményben lévő valamennyi ingóságra, a bérlővel szembeni követelései biztosítékaként, fedezeteként. Ha az értékesített ingóságok befolyt ellenértéke nem fedezi a bérlő hátralékait, akkor a bérbeadó továbbra is követelheti a fennmaradó összeget a bérlőtől.
Ha a bérlő az utólagos határidőn belül sem rendezi, fizeti ki a tartozását vagy – a bérleti jogviszony megszűnése esetén – a bérleti díj tartozását, vagy használati díj megfizetése mellett a bérlő az ingóságait nem szállítja el, akkor a bérbeadó, választása szerint a bérlő költségére, a kereskedelmi észszerűség követelményeinek megfelelően, a bérleményt kinyithatja, és a tárolt ingóságokat értékesítheti. Az ingóságokat bírósági végrehajtáson kívül vagy átadhatja az árverésszervezőnek, vagy a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint elszállíthatja, és saját belátása szerint egy közös tárolóban 300 Ft/raklap/nap + áfa összegért mindaddig tárolhatja, amíg lehetőséget lát a bérleti díjnak, valamint az egyéb költségeinek a behajtására. A bérbeadónak lehetősége van saját belátása szerint az ingóságok értékesítésére vagy megsemmisítésére, aminek a költségei szintén a bérlőt terhelik.
A bérbeadó a zálogjogának érvényesítése esetén a befolyt összegekből elsődlegesen levonja a zálogjog érvényesítésével felmerült költségeit, majd kielégíti a követeléseit – a Ptk. szerinti sorrendben –, a fennmaradó összeget pedig visszafizeti a bérlőnek. A bérbeadó köteles az értékesítést követően késedelem nélkül elszámolást készíteni a Ptk. 5:135 §-ának megfelelően.
A bérlő kifejezetten tudomásul veszi, hogy ha a póthatáridőt követően sem fizeti meg a bérleti díjat, akkor a bérbeadónak, a teljesség igénye nélkül, például az alábbi költségei merülhetnek fel: a fentiekben rögzített 15 000 Ft kötbér és az elszállítás, a rakodás, a csomagolás, a leltárkészítés, a tisztítás költségei stb. A bérlő tudomásul veszi, hogy a bérleti díjon kívül a bérbeadó ezen költségeinek a megtérítésére is jogosult.
A zálogjog-érvényesítéssel kapcsolatosan a bérbeadó intézkedéseit úgy kell tekinteni, hogy azok a bérlő szerződésszegő magatartása miatt következtek be, úgy, hogy az eközben felmerülő károkért a bérbeadót nem terheli felelősség. A zálogjog érvényesítésével kapcsolatban a Ptk. szabályai az irányadóak. A bérlő tudomásul veszi, hogy a bérbeadó zálogjogának érvényesítése nem kötelezettség, vagyis a bérbeadó saját belátása szerint jogosult a zálogjogát érvényesíteni vagy az ingóságokat tárolni, illetve a fentiek eredménytelensége esetén, megsemmisíteni.
A zálogjog a bérbeadót illeti a bérleti díj és az egyéb költségek erejéig a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain. A bérbeadó, mindaddig, amíg zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását. Ha a bérlő kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozhatja.
Ha a bérlő a zálogjoggal terhelt dolgot a bérbeadó engedélye nélkül elszállítja, és nem nyújt más, megfelelő biztosítékot, akkor a bérbeadó követelheti a dolognak a bérlő költségén való visszaszállítását.
XII. Biztosítás
A tárolt ingóságok biztosítása a bérlő felelőssége. Az ingóságokra a bérlő által kötött biztosítás díját a bérlő köteles megfizetni. A bérbeadó nem tartozik felelősséggel a bérlő által tárolt ingóságok tűz, lopás, kártevők, vízkár, fagyás, hőség stb. vagy szándékos rongálás hatására bekövetkezett károsodásáért.
XIII. Biztonság
A bérlő tudomásul veszi, hogy a telephely, ingatlan képrögzítésre alkalmas kamerarendszerrel van felszerelve. A kamerarendszer célja az ingatlan, illetve az ott elhelyezett bérleményekben tárolt vagyon védelme. Az üzemeltetett kamerák a bérlemények bejáratának területét rögzítik. A felvételek visszanézésére, a felvétellel érintett személyen kívül kizárólag azon személyek jogosultak, akik a fenti szabályok szerint a felvételek tartalmának megismerésére egyébként jogosultak.
A biztonságot az ingatlanon mobiltelefonos beléptetési rendszer, mozgásérzékelős, infrasorompóval, betörésvédelemmel ellátott konténerek nyújtják.
XIV. A bérbeadó jogai, kötelességei
A bérbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérleményre vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a bérlemény használatában zavarná vagy korlátozná.
A bérbeadó a bérlet időtartama alatt köteles napi 24 órában lehetővé tenni a bérleményhez való hozzáférést, az ingatlanba való bejutást.
A bérbe adott raktárak hőmérséklete a mindenkori időjárásnak megfelelően változik. A bérlő ennek figyelembevételével köteles az ingóságait elhelyezni; a hőmérséklet-változás okozta károkért a bérbeadót nem terheli felelősség.
A bérbeadónak jogában áll a bérleményt, annak használatát a bérlők zavarása nélkül ellenőrizni. A bérlő köteles a bérlemény használatának a bérbeadó általi ellenőrzését tűrni, feltéve, hogy a belépés időpontját és konkrét célját a felek legalább 2 nappal előbb egyeztették.
A bérbeadó vállalja a bérleti szerződésben és az Ászf-ben meghatározottakat, valamint a szükséges esetekben értesíti a bérlőt a bekövetkezett változásokról.
A bérbeadó nem vállal felelősséget, ha a kár a bérlő vagy az érdekkörébe tartozó más személy magatartásából, a bérleti jogviszonyra vonatkozó szabályok megszegéséből vagy a bérbeadón kívül álló körülmények miatt következett be, ideértve pl. a vis maiort, a bűncselekménnyel okozott károkat, amit más bérlők vagy kívülálló harmadik személyek okoztak.
A bérbeadó joga annak mérlegelése, hogy a bérlő által elhelyezett ingóságok tiltott ingóságnak minősülnek-e vagy veszélyt jelentenek-e a bérbeadóra vagy kívülálló harmadik személyekre, az élet- és vagyonbiztonságra.
A bérbeadó jogosult arra, hogy az őt terhelő munkákat elvégezze, azon dolgot fenyegető károk elhárításához szükséges intézkedéseket megtegye.
A bérbeadó felelőssége esetén bérbeadó a bekövetkezett kárért legfeljebb az adott határozott idejű bérleti jogviszonyra számított bérleti díj egyhavi mértékéig, de ezen belül is legfeljebb 50 000 Ft értékhatárig felel, feltéve, hogy bérlő a bekövetkezett kár összegét megfelelően igazolja.
Szükséges esetben a bérbeadó eltávolíthatja a bérleményről a bérlő által elhelyezett lakatot, zárat, kinyithatja a bérleményt, és abban az általa szükségesnek tartott ideig tartózkodhat. Ilyen szükséges esetnek minősül, ha a bérleményt, annak építményét, a bérlő vagy kívülálló harmadik személyek ingóságait kárveszély fenyegeti, vagy azonnali karbantartási, javítási munkálatokhoz ez elengedhetetlenül szükséges. A bérbeadó ilyen esetben haladéktalanul értesíti a bérlőt a bérlemény kinyitásáról, annak indokáról és az általa megtett intézkedésekről.
XV. A bérlő jogai, kötelességei
A bérlő köteles a bérleti szerződésben meghatározottak szerint bérleti díjat fizetni.
A bérlő a bérleményt kizárólag rendeltetésének megfelelően és szerződésszerűen jogosult használni az Ászf figyelembevételével. Köteles úgy eljárni, hogy magatartásával kárt ne okozzon, az élet- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.
A bérlő köteles a bérbeadót haladéktalanul tájékoztatni a bérleményben elhelyezett ingóságokban észlelt, történt rendkívüli körülményről. Ennek elmulasztásából felmerülő károk viselésére köteles.
A bérlő tudomásul veszi, hogy a bérleményt kizárólag ingóságok tárolására használhatja, más tevékenység (pl. lakhatás, barkácsolás, szerelés) végzésére sem a bérleményben, sem a telephely egyéb részein nem jogosult.
A bérlő a bérleti jogra való tekintettel és rendkívüli körültekintéssel köteles használni az ingatlant.
A bérlő köteles a bérbeadóval együttműködni.
A bérlő tudomásul veszi, hogy nem helyezhet el semmilyen tárgyat a bérlemény tetején, illetve a bérleményen kívül az épület ingatlan egyéb részein.
A bérlő tudomásul veszi, hogy bérbeadónak a bérlő által a bérleményben elhelyezett ingóságokra nincs biztosítása, az ingóságok biztosítása a bérlő feladata.
A bérlő nem jogosult a bérleményt vagy annak egy részét albérletbe adni vagy a bérlemény használatát másnak átengedni, illetve a bérleti szerződésből származó jogait és kötelezettségeit harmadik személyre átruházni vagy engedményezni.
A bérlő a bérleményt magába foglaló ingatlant a legnagyobb körültekintéssel köteles használni, különösen az autóval való közlekedés, a le- és felrakás, a bérleménybe való bepakolás, zárás és nyitás esetén.
A bérleményt magába foglaló ingatlan területe parkolás céljára nem használható. A bérbeadó jogosult a jogtalanul parkoló járműveket a bérlő költségére az ingatlan területéről vagy területén kívülre szállíttatni. Az ebből eredő kárért a bérbeadó nem felel.
A bérlőt teljes körű felelősség terheli az általa feljogosított személyek tevékenységéért a bérleményben, továbbá azért, ha a lakatkulcs elvesztésével, ellopásával kívülállók hozzáférhettek a bérleményhez.
A bérlő azonnal, de legkésőbb a tudomására jutásától számított 24 órán belül köteles tájékoztatni a bérbeadót azon körülményről, amely a bérbeadó kártérítési felelősségét alapozhatja meg. Ezen határidő elmulasztása esetén a bérbeadó mentesül a kárfelelősség alól.
A bérlő köteles a bérbeadót értesíteni, ha az ingóságok, ingatlant károsodás veszélye fenyegeti.
A bérlő előre egyeztetett időpontban köteles lehetővé tenni a bérbeadónak a bérleménybe való bejutást az elvégzendő állagmegóvó, karbantartási munkák idejére.
A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérleményt a normális elhasználódást figyelembe véve a birtokbaadáskori, üres, tiszta állapotnak megfelelő, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni.
A bérlő köteles a bérbeadót haladéktalanul értesíteni az adatainak, lakcímének, székhelyének vagy számlázási címének változásáról. A hiányos vagy elmulasztott bejelentésből származó károkért a bérbeadó nem felel, ez a bérlő felelőssége.
XVI. Értesítések
A szerződésben megadott értesítési címre levél formában, postai úton vagy e-mail címre.
A szerződés telefonon is meghosszabbítható, de ezt e-mailben vagy papír formában is meg kell erősíteni.
A bérbeadó és bérlő az adataik változását 24 órán belül kötelesek igazolható módon jelezni egymásnak.
A felszólítás átvétele napjának azt a napot kell tekinteni, amely tértivevényes postai küldeményként való feladás esetén a tértivevényen az átvétel napjaként szerepel; e-mailben küldés esetén az e-mailen, illetve annak visszaigazolásán, a címzett számítógépén való megjelenítés dátumaként, ennek hiányában az elküldő számítógépéről való küldés napjaként szerepel. A küldemény átvételének megtagadása esetén a felszólítás átvétele napja az átadás megkísérlésének napja.
XVII. Egyebek
A bérbeadó jogosult a bérlő adatait igazoló okmányokról fénymásolatot készíteni, gazdasági társaságok aláírásra, szerződéskötésre, meghatalmazottja képviselésére jogosult személyi okmányairól a bérleti jogviszonyból eredő, illetőleg ahhoz kapcsolódó jogszabályi kötelezettségei teljesítése.
A bérbeadó a bérlőre vonatkozó tényt, adatot, információt, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a bérlő hozzájárulásával közölhet.
Az adatok megőrzéséhez megfelelően a bérlő kifejezetten hozzájárul.
A bérbeadó a bérlővel folytatott telefonbeszélgetésekről hangfelvételt készíthet.
Jogvita esetén, amennyiben nincs kölcsönös megegyezés, a per a Váci Járási Bíróság kizárólagos illetékességéhez tartozik.
Az Ászf-ben, illetve a bérleti szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint az 1993. évi LXXVIII. számú és a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről rendelkező törvény szabályai az irányadóak.
Jelen Ászf-et elolvastam, megértettem, és magamra nézve kötelezőnek fogadom el.